Untitled

Élt egy városban két ember, akiket ugyanúgy, Szekeres Bélának hívtak, de az egyik pap volt, a másik pedig taxis.
A sors úgy hozta, hogy egy napon haltak meg.
Feljutnak a mennyországba, a kapuban Szent Péter várja őket.
- Hogy hívnak? - kérdezi Szt. Péter az elsőt.
- Szekeres Béla.
- Te vagy a pap?
- Nem, a taxisofőr.
Szt. Péter megnézi a névsorát és így szól:
- Jól van, elnyerted a paradicsomot. Tiéd ez az aranyszálakkal szőtt tunika és ez a rubinberakásos aranybot. Beléphetsz.

- Köszönöm, köszönöm... - mondja a taxis.
Közben sorra kerül két másik ember, utánuk pedig a másik Béla, aki végignézte honfitársa belépését.
- Hogy hívnak?
- Szekeres Béla.
- Te vagy a pap?
- Igen.
- Nagyon jó, fiam. Elnyerted a paradicsomot. Tiéd ez a poliészterköpeny és ez a műanyag bot.
Mire a pap:
- Bocsánat, nem dicsekvésképpen mondom, de ... itt valami tévedés lesz. Én Szekeres Béla áldozópap vagyok!
- Tudom, fiam, elnyerted a paradicsomot, tiéd a poliészter...
- Nem, az nem lehet! Ismerem a másik urat, taxisofőr volt, egy városban éltünk. Borzalmas egy  taxis volt! Felhajtott a járdákra, mindennap ütközött, egyszer egy háznak is nekiment. Pocsékul vezetett, lámpaoszlopokat döntött ki stb. Én pedig életemből 50 évig minden vasárnap prédikáltam a templomban. Hogy lehet az, hogy neki aranyszálas tunika és aranybot jut,

nekem pedig ez? Itt valami tévedés történt!
- Nem, nincs itt semmi tévedés - mondja Szt. Péter. - A helyzet az, hogy a mennyországot is elérte a globalizáció a maga értékrendjével. Már nem úgy értékelünk, mint azelőtt.

- Hogyan? Nem értem...
- Ma már célok és eredmények alapján ítélünk. Nézd, elmagyarázom a te esetedet, és rögtön megérted. Az utóbbi ötven évben valahányszor prédikáltál, az emberek aludtak. De valahányszor a taxis vezetett, az  emberek imádkoztak és eszükbe jutott Isten. Vagyis ki adta el jobban a szolgáltatásainkat? Bennünket az eredmények érdekelnek, fiam.  

Az E-RED-MÉ-NYEK!!!!!!!